Szupercellás instab

Péntek reloaded. Ismét ért az instab. Ám ezúttal egy sokkal veszélyesebb rendszerrel álltunk szemben. Egyrészt a légprofil száraz volt. Ahogy figyeltétek... felhő alig volt aznap, ellenben homályos volt a légkör ami az afrikai homoknak köszönhető. Ez egyfajta aggodalmat váltott ki belőlem. Ugyanis száraz légprofilnál nagyobb a jégverés lehetősége. Valamint még egy tényre derült fény... van szélnyírás, sőt annyi van, hogy a hidegfront ami ismét késő délután jött... képes volt szupercellákat generálni. Ezek a szupercellák a viharok legveszélyesebbike. Ezek tudnak háztetőket bontani, rommá verni a termést a szignifikáns jegeikkel... eléggé vad, bitang egy viharok amelyek úgy jönnek, akár egy tehervonat (akkora hanggal bizony...). Persze ennek az egésznek reggel semmi jele nem látszódott. Ugyanakkor késő délután, délnyugat felől sápadt el a légkör és megjelent az üllőfelhőzet. A radaron csak néhány határozott konturos folt jelezte, hogy ajjaj. Itt baj lesz. Ez a néhány kicsiny zivatar egy kis idő múlva vonalba rendeződött szupercellákká alakult át amelyek beléptek az ország területére. Én elfoglaltam a "lőállást" és csak vártam.

Most ismét beszéljenek a képek:

Egy nagyobb szupercella tőlünk északnyugatra vonult el. Heves volt, és hangos, boltozatos dörgésekkel. Sűrűn villámlott, nagy robajjal ment át a vidéken.

Kezdetben, csak a délnyugati horizont elszürkülését lehetett látni, de a dörgések már hallatszottak.

Ahogy jött  szupercella, úgy terítette be az égboltot. Északnyugatra nézve a jellegzetes sávozottságot is sikerült megfigyelni. A szupercella érkezése előtt az égboltnak van egy ilyen jellege, amolyan szupercellás jelleg, a szélnyírás miatt. Ezt sikerült megfigyelni.

Kicsivel később kirajzolódott a szupercella alapja.

Feltűnt, hogy megússzuk az egész viharosdit. Nagyon északra mozdult a vihar.

Szép alapja volt, fenyegető sötétséggel. Biztos nagy csihipuhi lett volna, ha eltalál minket.

Később kezdett látványos lenni az egész vihar. Közelebb jött. Szinte biztos, hogy nagyon határeset lesz. Érezhető volt, hogy a kertek alatt fog elmenni.

Talán a leglátványosabb állapota a viharnak. A maradék beszűrődő fény alávilágított a szupercella aljának.

Itt az ideje kereket oldani. Fenyegető kék lecsapó villámok voltak.

Ezt a villámot Paszti jóbarátom fényképezte sorozatfelvételben. Én is láttam amint lecsap valahol 5 km környékén. Nagyszerű pillanat lett.

Fotó: Schmal Balázs (Paszti)

A szupercellából 1mm-nyi csapadékot mértem. Sajnos kevés volt. A látvány viszont olyan volt amit nem mindennap lát az ember. A vihar elvonultával még volt egy alábesütős naplementénk ami megvilágította délen ezeket az emlőszerű képződményeket.