Hőségzáró szupercellák

Ezen az átlagos pénteki napon egy különösen veszélyes időjárási helyzet alakult ki. Egy hullámzó hidegfront előtt felépülő MNSZ (meleg nedves szállítószalag) kiváló helyzetet teremtett a szupercellás konvekciónak, komolyabb zivataroknak.

Ahogy az MNSZ Kaposújlak fölé húzódott, úgy egyre inkább kezdtek berobbanni a gomolyfelhők. Szép megdőlésük aggodalomra adott okot, akárcsak a Tyndall sugarak melyek ezen az első képen láthatóak... nagy párára utalnak.

Délnyugatról egy üllő látszódott eleinte mely látványosan kelet felé nyíródott el, míg az előtérben lévő gomolyok balra dőltek. Akkor már tudtuk, hogy szupercellás koncekció indult meg, melyet az előtérben lévő radiátorszerű felhők igazolták is ennek a létét. Eleinte nem volt nagy látvány, viszont ahogy kijött a rendszer a párából, úgy nyilvánvalóvá vált, hogy ebből nagyobb vihar is lehet.

Északnyugaton alásütött a nap és ez különleges hangulatot adott a tájnak. Míg mi viharvadászok fényárban ültünk, addig a sötétség egyre félelmetesebb lett. A kép baloldalán pedig kezdett felépülni a lemezes szerkezet és a falfelhő.

Az egyik talán legjobban sikerült fotó a napról, amikor a falfelhő és a lemezes szerkezet felépült. Kész volt rombolni a szupercella. Mivel állványról fotóztam, ezért alacsony érzékenység mellett hosszabb záridőt választottam és utólag ez jó döntés volt. Szerencsére az egyik fotónál pont akkor villant egy nagyobb villám. Az előtérben lévő repülő meg csak-csak nem akart felszállni. :-)

Az alábbi panorámafotó a kettő szupercellát mutatja. Valójában három volt, csak a harmadik az takarásba került a jobboldalival. A baloldali SC volt a leghevesebb. Erről sajnos azt utolsó pár kép mesél majd.

A baloldali szupercella falfelhője az épület felett látható. Mögötte viszont ment a csapadéksáv, mely komoly jégesőt hordozott magában.

A középső szupercella szinte félelmetes látványt nyújtott a kiépülő falfelhővel. Szerencsére csak egy kis sávban volt jég illetve inkább felhőszakadás lett a vége.

 Az utolsó képkocka a fedezékbe vonulás előtt:

Szépen megfigyelhető az OMSZ - Metnet radarkivágatán az MNSZ, melyben három szupercella, Somogy megyét ostromolta.

Amint a nagy vihar eltávolodott Kaposvártól és a környéktől, rögtön jöttek a kisebb zivatarok némi villámlással.

A Zselic térsége kapta a legnagyobb találatot. Ott dió nagyságú jegek potyogtak az égből. Rengeteg helyen behorpadt burkolat, autók és lehullott falevelek mutatták a pusztítás nyomvonalát.

Nagyszerű példa a szupercellás jégesőre. A jégszemeken szépen megfigyelhetőek a rétegek, melyek többszöri erős feláramlásra utaltak a vihar belsejében.

Délre elkanyarodó szupercella és a látványosságai

Egy átlagos pénteki napon megfelelő feltételek voltak egy-egy zivatarra a délnyugati térségben, ám a modellek nem igazán tudták megfogni, hogy az Alpokról lezúduló rendszer vajon a Balaton térségét kapja telibe, vagy a határ mentén megy el. Végül az UM modell győzött, mely határon végigmászó gócpontot jelzett. 

A radarképen szépen világossá vált, hogy egy lassan jobbra kanyarodó szupercella indul meg a határon, viszont egy komplett 100km-es sávban jött némi csapadéksáv, mely komoly vihart nem okozott, de látványban igen szép volt.

A vihar egy szép görgőfelhővel jelezte, hogy kifut a nyugatról érkező rendszerrel. Erős, masszív és közeli lecsapók ostorozták a vidéket, viszonylag ritkán 2-3 percenként.

A szupercella falfelhője messziről látszódott csak, azonban előtte hatalmas legyezőszerű villámok vágódtak a földbe. 

A vihar alatt viszont elkezdett izzani a táj, ami jelezte, hogy lassan vége a zivatartevékenységnek és talán a látványnak is? Vagy mégse?

Amint az alábesütés elkezdődött és ahogy a vihar keletre mozdult, úgy egy látványos szivárvány kezdett kirajzolódni a jellegzetes másodlagos ívvel.

A legérdekesebb látványt az erdő elé "leérkező" ív nyújtotta, mivel még az észlelőhelyen is esett rendesen az eső.

Ellenfényben szépen látszódott a még bizony záporos idő a rengeteg sziporkázó esőcseppel.

Szivárvány panoráma mely 8 képből áll. A szivárvány alatt jól látható a nap ellenpontja a kilátó árnyékával.

Bizony ez a vihar egy színes lábon áll. :-)

Végül teljes erővel sütött a nap, alacsonyan és különleges hangulatot adva a tájnak.

A naplemente békés és nyugodt volt. A zivatarrendszer nyugati részén kezdtek megjelenni a mamatusok (emlőfelhők).

Egy timelapse videó is készült egy kis kamerával, mely 3 másodpercenként rögzített egy képet, így összesen kb. 2300 fotó gyűlt össze, amit csak össze kellett fűzni. Az elején szépen látszik az elkanyarodó szupercella, majd a gyorsan érkező görgőfelhő, és ahogy a nap kisüt, valamint az ellenfényben szikrázó esőcseppek milliárdjai.

-0-

Éjszakai pánikot keltő zivatar

Egy éjszakai viharral semmi gond nincs, hacsak nem akkor jön rá az emberre, főleg negyvenre, amikor mindentől távol van, fedezék nélkül...

Az északnyugati áramlás esetében délnyugat általában gyenge rendszereket kap, sokszor összeomlanak a viharok, mire megérkeznek és csak néhány kivételes esetben van olyan, hogy látvánnyal is érkezik a vihar. 

Ebben az esetben egy emelt konvekciós helyzet volt jelen, melyből létrejött egy gyengébb vihar, illetve egy szupercella mely elkerülte a környéket, de Kaposvárt eltalálta (napközben lenyűgöző látvány lett volna). Így a pánikot inkább a villámlás és az elázás veszélye jelentette.

Az északnyugaton tomboló rendszer mellett naplementére szép fátyolfelhős lett az ég.

 Ahogy az emeltkonvekciós zivatar érkezett úgy egy szép, de kifutó peremfelhőt világítottak meg a néhai villámok. A csillagok között egy felvillanó műhold is látszódott. 

 -0-

 -0-

-0-

Összességében még csak komoly csapadék sem volt, csupán aszfaltnedvesítő futózápor, ám csupán a villámok látványa miatt komoly pánik tört ki egy csoportnál, de a nagyobb megázást sikerült megúszni.

2017-es zivatarszezon kezdete

Noha nem volt nagy durranás, míg néhány évvel ezelőtt pusztító , sistergős lecsapó villámok uraltak mindent, addig most egy lottyos zivatarra futotta. A klasszikus mondás így kezdődik: ki a kicsit nem becsüli...

Szép struktúrával érkezett a zivatar, de előtte nagyon szép "jóidőfelhők" is voltak az égbolton, melyek egyre nagyobbak lettek. (cumulus mediocrisek). A képek viszont már elmesélik a nap történését.

-0- 

 -0-

Délután folyamán megszaporodtak a gomolyfelhők és délnyugat felől egy gyenge, de szervezett zivatarrendszer kezdett el közeledni. 

 Érkezésekor peremfelhő alakult ki, mely látványos volt, de nem annyira heves. A kifutószél is alig-alig érte el az erős kategóriát. Jégeső nem esett, csak komolyabb záporeső volt, egy-egy gyengébb dörgéssel.

 -0-

A zivatar távozását gyönyörű mammatusok (emlőfelhők) kísérték.

 Az erdőben egy-egy vihar elvonultával pára képződik, mely alacsonyszintű felhővé alakul át. Ezek a kis párafelhők a klasszikus esőerdő jelleget képviselik. Szinte minden völgyben kialakult egy-egy ilyen felhőcske.

 A naplemente fényében egy távoli zivatar kezdett el kialakulni, melynek csapadéka lassan érintette a talajt.

A lenyugvó nap maradék sugarai vörössé festik a gomolyfelhők tornyait, melyek még a maradék konvektív energiából táplálkoznak.