Ónos eső piros riasztással

Február első napjaiban rendes ónosesőt élünk meg. Az ónos eső úgy alakul ki, hogy a magasban, jelen esetben 700 méteren +5-7°C-van, míg a talajszinten -1-2°C. A csapadék eleinte esővel indul, majd túlhűlt állapotba kerülve a felszínen azonnal megfagy, vastag jégbevonatot képezve azon. A csapadék február 1.-én délután indult meg majd egész éjszaka esett kisebb-nagyobb intenzitással. Reggelre az 1mm/ó-t is elérte a csapadékintenzitás.

Az OMSZ piros riasztást adott ki (tartós ónoseső):

 A csapadék leginkább a Dunántúlt érinti, dél felől érkezve folyamatos utánpótlással.

A fursa időjárás bizony engem is megvisel... inkább a pozitív irányba: nem érzek fáradtságot, egyszerűen kiugrok az ágyból korán, stb. Frissesség a javából, míg délután erős pangás van. Ez ilyen.

Most pedig következzen néhány kép:

A csapadékmérés kicsit problémásabb volt mint máskor...

 Mindent jégpáncél fed. A házak közvetlen környezetében a hősugárzás miatt jóval vékonyabb a bevonat.

 Persze azért van jég bőven.

 És jégcsap is...

 A tartós jégpáncél veszélyes a növényekre nézve mivel azok nemtudnak így lélegezni. Gyakorlatilag hermetikusan lezárja a sejteket a jég a külvilágtól.

 Az 5mm vastag jégbevonat tükörként működik. A sötétebb tereptágyaknak van egyfajta tükörképük a felszínen.

 Bár az én súlyomat nem tartja meg a jég, egy gyerkőc könnyen elakadhat ebben a páncélban. Ami viszont jó móka. Fogjatok meg egy tenyérni darabot és kacsázzatok vele. :) Jó messze csúszik a felszínen. :)

 Egy megfagyott mogyoróbarka

 Sikerült elhasalni a jégfelszínen. Akkor pillantottam meg ezeket a kórókat. Kórók... de jól látszik rajtuk a jégbevonat. :)