2014. február 7., péntek

Endurance naplemente

A következő képek egy rendkívül szép, úgynevezett alábesütős naplemente menetét mutatják végig.

Már koradélután is észlelhető volt, hogy a felhőzet nyitott nyugaton. Ez pedig látványos naplementét jelent. Íme a műholdkép ami jól mutatja, hogy az országméretű felhőzóna nyugatról nyitott volt. Ez épp elég, hogy a nap igen kis szögben, jobb esetben már mínusz fok magasságban süt be.


Úgygondoltam itt az idő elindulni észak felé ahol szép fák vannak. Igaz 15 centi vastag sár is volt, de nem akadunk fent ilyen apróságon. :) Menet közben kelet felé nézve hatalmas antikrepuszkuláris sugarak látszódtak, illetve szép ellefény bontakozott ki. Jól látszik a hosszú árnyékom is amely olyan 20 méterre nyúlt ki.

A többi már jött magától. Ahogyan a nap megy lefele úgy kelet felől kúszik nyugat felé a megvilágítás. Szinte percről percre más-más az egész. A táj narancs-vöröses színben úszik. A giccspartit meg nemlehet megunni. Nem is szaporítom a szót:

-0-
-0-
-0-
-0-
-0-
-0-
-0-
-0-
-0-
-0-
-0-

Ilyen naplementéért érdemes vidéken élni, érdemes nyakig tapicskolni a sárban. Az hogy irodai munka után a friss levegőn lehet... felbecsülhetetlen. :)






2014. február 2., vasárnap

Ónos eső piros riasztással

Február első napjaiban rendes ónosesőt élünk meg. Az ónos eső úgy alakul ki, hogy a magasban, jelen esetben 700 méteren +5-7°C-van, míg a talajszinten -1-2°C. A csapadék eleinte esővel indul, majd túlhűlt állapotba kerülve a felszínen azonnal megfagy, vastag jégbevonatot képezve azon. A csapadék február 1.-én délután indult meg majd egész éjszaka esett kisebb-nagyobb intenzitással. Reggelre az 1mm/ó-t is elérte a csapadékintenzitás.

Az OMSZ piros riasztást adott ki (tartós ónoseső):
 A csapadék leginkább a Dunántúlt érinti, dél felől érkezve folyamatos utánpótlással.

A fursa időjárás bizony engem is megvisel... inkább a pozitív irányba: nem érzek fáradtságot, egyszerűen kiugrok az ágyból korán, stb. Frissesség a javából, míg délután erős pangás van. Ez ilyen.

Most pedig következzen néhány kép:

A csapadékmérés kicsit problémásabb volt mint máskor...
 Mindent jégpáncél fed. A házak közvetlen környezetében a hősugárzás miatt jóval vékonyabb a bevonat.
 Persze azért van jég bőven.
 És jégcsap is...
 A tartós jégpáncél veszélyes a növényekre nézve mivel azok nemtudnak így lélegezni. Gyakorlatilag hermetikusan lezárja a sejteket a jég a külvilágtól.
 Az 5mm vastag jégbevonat tükörként működik. A sötétebb tereptágyaknak van egyfajta tükörképük a felszínen.
 Bár az én súlyomat nem tartja meg a jég, egy gyerkőc könnyen elakadhat ebben a páncélban. Ami viszont jó móka. Fogjatok meg egy tenyérni darabot és kacsázzatok vele. :) Jó messze csúszik a felszínen. :)
 Egy megfagyott mogyoróbarka
 Sikerült elhasalni a jégfelszínen. Akkor pillantottam meg ezeket a kórókat. Kórók... de jól látszik rajtuk a jégbevonat. :)