Komoly zselici lottyogás

 Ha van bárikus mocsár, akkor ez az. A hetek időjárása egyszerűen a csapadék és pára a köbön. Persze az nem azt jelenti, hogy esik az eső, hanem hatalmas záporok, zivatarok cammognak végig az országon. A fő károkozó tényező a felhőszakadás, villámárvíz. Egy menetben képes 20-40mm lezúdulni ezekből a csapadékgócokból.

A hét utolsó napján délután komoly záporok pattantak ki délnyugaton, melyekből sok csapadék hullott. Pár km-en belül is hatalmas volt a különbség. Most a Zselic kapta a záporok-zivatarok nagyrészét, míg észanyugatra csak 1-2mm esett.

Az első versenyzők rögtön lepakoltak pár mm-t, azonban utána rögtön lejött egy 10-es a következőből.

Egy nyugatra távozó zivatar viszont már komolyabb felhőszakadással terítette be a közeli dombot.

A nap fénypontja egy újabb zivatar volt, mely a semmiből a Zselic felett kipattanva kelet felől érkezett és elkezdte felszívni a párát az amúgyis szétázott erdőből. Mindenhol párafoltok, teljesen telített levegő és jókora konvektív energia...

A megázás garantált volt. Sokfelé ismét csobogott a víz az árkokban. Falvak között is hatalmas volt a különbség. Néhol olyan volt, mintha késsel vágták volna el a csapadék vonalát. Az utolsó zivatar hirtelen képződve és morogva délnyugatra vándorolt.

Pár nap szünet következik a konvektív, medárdi időszakban. 

Az évtized leglátványosabb szupercellája

Talán az évtized egyik leglátványosabb szupercellája érkezett 2017. július 11-én Közép-Somogyba.

Minden eddiginél látványosabb volt, de szerencsére nem olyan pusztító, mint amilyennek kinézett. Igaz, az átvonulását 4 centis jégverés kísérte. 

Ám látni, ahogy a semmiből egyszerűen felépül a falfelhő, majd egyre közelebb ér.. bizony felejthetetlen élmény volt. Egyszerűen Amerika szupercelláit megszégyenítő látvánnyal bíró vihar volt.

Nagyon nem kell kommentálnom az esetet. Beszéljenek inkább a képek:  

-0-

-0-

-0-

-0-

-0-

-0-

-0-

-0-

-0-

-0-

A vihar rendkívül gyorsan vonult. Alatta érezni lehetett, hogy abszolút nincs semmi sem rendjén. Igen turbulens szelek néha megbontották a tetőket, lelökték a cserepeket, míg a semmiből jókora jégdarabok potyogtak.

Volt olyan időszak, hogy kizárólag csak jég potyogott, de a nagyobbik fajtából... majd jött egy heves záporeső, és végül a vihar amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan elvonult. :-)

Látványos zivatarok a Zselicben

Míg a délelőtt komoly csapadéktömbbel telt el, addig délután már a multicellás zivatarok rohantak keresztül a tájon. Rendkívül látványosak, fotogének voltak. Számtalan villámcsapás és csapadéksusogás jellemezte a viharokat. Volt látványos peremfelhő is, de szerencsére jég nem esett.

Eme szép zivataros nap képei láthatók itt időrendi sorrendben:

Pattern Change hidegfront előtt kipattanó zivatarok

Pattern change.. Akár nevezhetnénk évszakváltó hidegfrontnak is, ha nem lenne másnap majdnem július...

A front előtt éjszaka néhány monocellás zivatar kipattant, melyeket szép elektromos tevékenység jellemzett. Azonban sajnos nem sikerült ideális helyet találni a villámok fotózásához. De az egésznek az átélése azért ott volt.

Hőségzáró szupercellák

Ezen az átlagos pénteki napon egy különösen veszélyes időjárási helyzet alakult ki. Egy hullámzó hidegfront előtt felépülő MNSZ (meleg nedves szállítószalag) kiváló helyzetet teremtett a szupercellás konvekciónak, komolyabb zivataroknak.

Ahogy az MNSZ Kaposújlak fölé húzódott, úgy egyre inkább kezdtek berobbanni a gomolyfelhők. Szép megdőlésük aggodalomra adott okot, akárcsak a Tyndall sugarak melyek ezen az első képen láthatóak... nagy párára utalnak.

Délnyugatról egy üllő látszódott eleinte mely látványosan kelet felé nyíródott el, míg az előtérben lévő gomolyok balra dőltek. Akkor már tudtuk, hogy szupercellás koncekció indult meg, melyet az előtérben lévő radiátorszerű felhők igazolták is ennek a létét. Eleinte nem volt nagy látvány, viszont ahogy kijött a rendszer a párából, úgy nyilvánvalóvá vált, hogy ebből nagyobb vihar is lehet.

Északnyugaton alásütött a nap és ez különleges hangulatot adott a tájnak. Míg mi viharvadászok fényárban ültünk, addig a sötétség egyre félelmetesebb lett. A kép baloldalán pedig kezdett felépülni a lemezes szerkezet és a falfelhő.

Az egyik talán legjobban sikerült fotó a napról, amikor a falfelhő és a lemezes szerkezet felépült. Kész volt rombolni a szupercella. Mivel állványról fotóztam, ezért alacsony érzékenység mellett hosszabb záridőt választottam és utólag ez jó döntés volt. Szerencsére az egyik fotónál pont akkor villant egy nagyobb villám. Az előtérben lévő repülő meg csak-csak nem akart felszállni. :-)

Az alábbi panorámafotó a kettő szupercellát mutatja. Valójában három volt, csak a harmadik az takarásba került a jobboldalival. A baloldali SC volt a leghevesebb. Erről sajnos azt utolsó pár kép mesél majd.

A baloldali szupercella falfelhője az épület felett látható. Mögötte viszont ment a csapadéksáv, mely komoly jégesőt hordozott magában.

A középső szupercella szinte félelmetes látványt nyújtott a kiépülő falfelhővel. Szerencsére csak egy kis sávban volt jég illetve inkább felhőszakadás lett a vége.

 Az utolsó képkocka a fedezékbe vonulás előtt:

Szépen megfigyelhető az OMSZ - Metnet radarkivágatán az MNSZ, melyben három szupercella, Somogy megyét ostromolta.

Amint a nagy vihar eltávolodott Kaposvártól és a környéktől, rögtön jöttek a kisebb zivatarok némi villámlással.

A Zselic térsége kapta a legnagyobb találatot. Ott dió nagyságú jegek potyogtak az égből. Rengeteg helyen behorpadt burkolat, autók és lehullott falevelek mutatták a pusztítás nyomvonalát.

Nagyszerű példa a szupercellás jégesőre. A jégszemeken szépen megfigyelhetőek a rétegek, melyek többszöri erős feláramlásra utaltak a vihar belsejében.

Délre elkanyarodó szupercella és a látványosságai

Egy átlagos pénteki napon megfelelő feltételek voltak egy-egy zivatarra a délnyugati térségben, ám a modellek nem igazán tudták megfogni, hogy az Alpokról lezúduló rendszer vajon a Balaton térségét kapja telibe, vagy a határ mentén megy el. Végül az UM modell győzött, mely határon végigmászó gócpontot jelzett. 

A radarképen szépen világossá vált, hogy egy lassan jobbra kanyarodó szupercella indul meg a határon, viszont egy komplett 100km-es sávban jött némi csapadéksáv, mely komoly vihart nem okozott, de látványban igen szép volt.

A vihar egy szép görgőfelhővel jelezte, hogy kifut a nyugatról érkező rendszerrel. Erős, masszív és közeli lecsapók ostorozták a vidéket, viszonylag ritkán 2-3 percenként.

A szupercella falfelhője messziről látszódott csak, azonban előtte hatalmas legyezőszerű villámok vágódtak a földbe. 

A vihar alatt viszont elkezdett izzani a táj, ami jelezte, hogy lassan vége a zivatartevékenységnek és talán a látványnak is? Vagy mégse?

Amint az alábesütés elkezdődött és ahogy a vihar keletre mozdult, úgy egy látványos szivárvány kezdett kirajzolódni a jellegzetes másodlagos ívvel.

A legérdekesebb látványt az erdő elé "leérkező" ív nyújtotta, mivel még az észlelőhelyen is esett rendesen az eső.

Ellenfényben szépen látszódott a még bizony záporos idő a rengeteg sziporkázó esőcseppel.

Szivárvány panoráma mely 8 képből áll. A szivárvány alatt jól látható a nap ellenpontja a kilátó árnyékával.

Bizony ez a vihar egy színes lábon áll. :-)

Végül teljes erővel sütött a nap, alacsonyan és különleges hangulatot adva a tájnak.

A naplemente békés és nyugodt volt. A zivatarrendszer nyugati részén kezdtek megjelenni a mamatusok (emlőfelhők).

Egy timelapse videó is készült egy kis kamerával, mely 3 másodpercenként rögzített egy képet, így összesen kb. 2300 fotó gyűlt össze, amit csak össze kellett fűzni. Az elején szépen látszik az elkanyarodó szupercella, majd a gyorsan érkező görgőfelhő, és ahogy a nap kisüt, valamint az ellenfényben szikrázó esőcseppek milliárdjai.

-0-